Utak

Írta: Juhász Viki

 

Arra kérlek most Kedves Meditáló, hogy képzeld el, hogy nyár van. Repülj el a legszürkébb januári télből egy kellemes meleg nyári napba. Az idő kellemesen melengető, nem túl meleg. Nem fázol, langyos nyári szellő simogat. Ez az idő alkalmas arra, hogy pihenj és energiával töltsd fel magad.
Képzeld el hát, ahogy egy zöldellő és virágzó réten állsz egy kis úton. Indulj most el ezen az úton a kellemesen melengető nyári napsütésben. Nyugodt léptekben haladj, éld bele magad a nyári jelenetbe, ahogy sétálsz.
Az ösvény egy dombra vezet fel. Egy nem túl magas de széles dombra. A táj barátságos, virágos és zöldellő fás-bokros részek tarkítják a domb hátát mindenhol. Te sétálsz a megkezdett úton felfelé a dombra. Csend és nyugalom vesz körbe. Van -e csodálatosabb annál, amikor önmagadban lehetsz önmagaddal a Teremtő ege alatt?
 
Útközben találsz az ösvénytől nem messze egy kis forrást. Menj oda ehhez a forráshoz. A vize tiszta, áttetsző. Ez a tiszta víz, amely a Földnek szívéből ered, segít neked a megtisztulásban. A víz ereje megtisztít téged, akárcsak a zuhany alatt állsz vagy nyári eső mossa arcodat. A víz kimossa belőled könnyek formájában érzelmi terheid. Nem szégyen, ha könnyezel. Mosd meg benne az arcodat. Mosd le magadról minden érzelmi és szellemi terhedet. Ha jól esik, megmoshatod benne kezedet.- lábadat. Ihatsz is belőle. 
 
Miután kedvedre hűsítetted magad tovább indulsz az utadon. Akár le is vetheted a cipődet és mezitláb sétálhatsz a finom homokos úton. A szabadság érzése jár át.
 
Ha felnézel az égre, madarakat látsz röptükben. Szabadok, boldogok, gondtalanok. Övék a végtelen ég és a szárnyalás szabadsága. Állj meg egy kicsit. Tárd ki két karodat és csukd be képzeletbeli szemedet. Érezd a lágy szellőt, érezd a létezés végtelenségét. Szívd be mélyen a tüdődbe és engedd át magadon. A levegőt nem lehet korlátok közé szorítani, bármikor erőt merít és mozgásba lendül. És bármikor mozdulatlanná válik nyugalmában. Te is rendelkezel ezzel a rugalmassággal és erővel. Elképzeléseidnek és céljaidnak csak te magad szabsz határt. Erőd forrása végtelen. 
 
Engedd most le karodat és nyisd ki szemedet. Továbbra is azon a barátságos kis dombon vagy, amelynek tövéből elindultál pihentető nyári sétádra. 
Sétálj tovább az úton. Hamarosan felérsz a domb tetejére. Ahol egy kis tisztás vár téged. A tisztáson színes növényeket és kisebb-nagyobb sziklákat látsz.  Tücskök ciripelnek, gyíkok napoznak a köveken. Tökéletes nyár délután ez. 
A domb tetejéről nézve a szemed elé tárul most a végtelen természet. Az idő tiszta, igen messze ellátsz. Engedd el a tekintetedet és nézz körbe a világban. Távol látsz dombokat, hegyeket, fennsíkokat... színezd ki a képet kedvedre. Az Univerzum festőecsete a te kezedben van most. 
 
S most kedves Meditáló, figyelj csak oda a domb környezetére, amin állsz. Nézz körbe jól és lásd, hogy ezen a dombon bizony nem csak egy út vezet le és fel, hanem a tetőről számtalan út visz minden irányba. Ezek az utak vidáman kanyarodnak jobbra-balra. Egyik másik találkozik egymással és együtt haladnak tovább, míg más utak szétválnak több ösvénnyé. 
Minden út végén lent a domb alján látsz egy kis házat. Ezek az utak mind vezetnek egy célhoz. Nem céltalan mellékutak. A barátságos kis házak az utak végén mind-mind hivogatóak, mind jó végállomása lehet egy útnak.
 
Lásd, hogy ezek az utak a te választási lehetőségeid. Így a domb tetején állva láthatod, hogy az életünkben rengeteg utat járhatunk be. Minden döntés egy út. A lehetőségeink gazdagok, egyedül kishitűségünk gátolhatja a választási lehetőségeket. Néha úgy hisszük, csak egy-két út közül választhatunk, valójában sok út van: csak mi nem látjuk a sok ösvényt és a döntés jogát. Te most láthatod, hogy mennyi út kínálkozik és Neked valóban jogod és lehetőséged van más utat választani bármikor.
 
Olyan nincs, hogy egy út nem vezet sehova! Bármilyen döntéseket is hozz, végül minden helyére kerül. Nincsenek rossz döntések, nincsenek rossz utak.
Csak hepe-hupás ösvények és nehézkesebb tapasztalatok. De végeredményükben ezek az utakon is nélkülözhetetlen tapasztalatokat szerzel. Az élettől szabadságot kaptál. Annak lehetőségét, hogy bármilyen mélyre is kerülj, újjászüless.
 
 
Most, kedves Meditáló, fogalmazz meg magadban egy célt, egy igazán jó dolgot, amit el szeretnél érni. Képzeld el, hogy milyen lesz, amikor megvalósul. Lásd magad kívülről, ahogy célodat elérted, harmonikus és nyugodt vagy. Egy lépéssel előrébb jutottál az életben.

Most pedig nézz szét a dombon és válassz egyet a kínálkozó utak közül. Lehet, hogy egy kanyargós utat fogsz választani. Ez így van rendjén, az élet természetéhez hozzá tartoznak a nehéz utak.
Indulj most el ezen az úton lefelé a dombról
Választottad ez az út, és az út segít neked. Visz téged tovább.
Egészen le a házig. Ahogy közeledsz a domb aljához, már látod a kis házat, ahogy egyre közelebb érsz hozzá, még jobban látod a körvonalait. Ez egy barátságos, tiszta és befogadó hely neked. Ez egy hívogató cél.
 
Most ott állsz ennek a háznak a tornácán. Lépj be a házba. Odabent barátságos napsütéses fények fogadnak, egy faasztal áll középen. Rajta egy papírt és írószert látsz.
Fogd ezt a papírt kedves Meditáló, és írj egy bátorító és erőt adó üzenetet saját magadnak. Ez az üzenet elő fog bukkanni elmédből, amikor igazán szükséged lesz rá
Most hagylak, hogy megfogalmazd pozitív üzeneted önmagad számára. 

 
Tedd a leveledet a szíved fölé a zsebedbe. S amikor életedben egy döntésektől nehéz időszakhoz érkezel, felidézheted ezt az üzenetet bölcsebb valódtól
Bármikor, amikor nehéz helyzetbe kerülsz, képzeld magad egy domb tetejére, ahol szabad a kilátás és szabad a választás. Hogy lásd, az élet a végtelen lehetőségek halmaza. 
Mert jogod és lehetőséged van választani mindig.
Most pedig gyere ki a kis házból és zárd be magad mögött az ajtót. Lelki szabadságod megtartásával elérheted céljaidat.  Ne engedd, hogy a fizikai valóság keltette hamis kép börtönbe zárjon. Szabad vagy és mindig képes változtatni az életeden. Mindig és bármikor.
 
Meditációd véget ért.